10 Fontos KPI, amelyet érdemes elemezni a gyártás során
A modern piacon működő termelő cég minden tulajdonosának tudnia kell, hogy a hatékonyság és a minőség az alapvető. Sajnos a fokozódó verseny, a megbízhatatlan ellátási láncok, a gazdasági zűrzavar és egyéb problémák jelentős akadályok a célok elérésében. Hogyan lehet elkerülni az ilyen problémákat? Mindössze annyit kell tennie, hogy nyomon követi a kulcsfontosságú teljesítménymutatókat vagy KPI-ket. Ezek közül melyek a termelésirányításban meghatározóak?
Mik azok a termelési mutatók és KPI-ok?
A termelési mutatók és a KPI-k (Key Performance Indicators) a termelési hatékonyság mérésére és a vállalati teljesítmény értékelésére használt mérőszámok. A termelési mutatók lehetővé teszik az egyes gyártási szakaszok hatékonyságának nyomon követését és mérését, például a legyártott termékek mennyiségét, a termelési költségeket, a gyártósor állásidejét vagy a gyártott anyagok minőségét.
Másrészt a KPI-k kulcsfontosságú mutatók az egész vállalat hatékonyságának értékeléséhez, nem csak a termeléshez. Ezek lehetnek olyan szempontok, mint az értékesítés, a jövedelmezőség, a vevői elégedettség, valamint a hatékonyság olyan területeken, mint a marketing, a HR vagy a logisztika.
A termelési mutatók és KPI-k megfelelő használata lehetővé teszi a vállalat működésének hatékonyságának jobb megértését és valós adatokon alapuló üzleti döntések meghozatalát.
Kulcsfontosságú KPI-ok a termelésirányításban
1, Áteresztő képesség
Az áteresztő képesség azt jelenti, hogy megmérjük, mennyi ideig tart ténylegesen egy adott termék előállítása. Ez a KPI felhasználható a termelés hatékonyságának nyomon követésére és a további intézkedések megtervezésére. Fontos, hogy a teljesítmény a gyártási folyamat különböző szakaszaiban mérhető – az egyes alkatrészek gyártásától a végső összeszerelésig.
2, Ciklusidő
A ciklusidő KPI természetében nagyon egyszerű, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne nagyon hatékony eszközzé manipulálni. A feldolgozóiparban a ciklusidő egy termék előállításához szükséges átlagos időtartam. Egyszerű, igaz? Talán nem olyan egyszerű, mint gondolod. A ciklusidő mérőszáma használható egy kész termék, a végtermék egyes összetevőinek előállításához szükséges idő mérésére, vagy akár a végfelhasználóhoz történő szállításig is. Így a ciklusidő felhasználható a gyártási folyamat általános hatékonyságának elemzésére makroléptékben, valamint a hatékonyság hiányának meghatározására mikroléptékben.
Ciklusidő = Folyamat befejezési ideje – Folyamat kezdési ideje
3, Cash to Cash Cycle Time
Ez egy időalapú gyártási KPI-mutató. Azt méri, hogy mennyi idő telik el a kezdeti nyersanyag-, készlet- vagy gyártóüzem készpénzkiadásától addig, amíg a vállalat készpénzt kap az ügyfelektől a termékeiért. Ezt a KPI-t általában napokban mérik.
Cash to Cash ciklusidő = Készletértékesítés dátuma – Készletvásárlás dátuma
4, Előállított mennyiség jelző
Az előállított mennyiség mutató a feldolgozóipar egyik legfontosabb teljesítménymutatója. Egy adott időszak alatt legyártott termékegységek számát méri. A megtermelt egység mennyiségének mutatója lehetővé teszi a termelési folyamatok hatékonyságának felmérését, és lehetővé teszi a feltételezett célok elérésében elért előrehaladás pontos nyomon követését.
5, Norma működési teljesítmény mutató
Ez a KPI a termelésirányításban a termék adott időszakon belüli előállításához szükséges ráfordítások elemzésére vonatkozik. Azt méri, hogy a termelési folyamatok mennyire teljesítenek jól a megállapított normákhoz képest.
A norma működési teljesítményt gyakran használják eszközként a működési teljesítmény nyomon követésére és mérésére a fejlesztendő területek azonosítása érdekében.
6, Gyártási mennyiség
Egy másik, a termelésirányításban fontos KPI lehetővé teszi az adott időszakban legyártott egységek számának összehasonlítását és a kapott adatok összehasonlítását az ugyanabban az időszakban elért eredményekkel. Ez a mutató lehetővé teszi a termelés hatékonyságának felmérését és a termelési célok elérésének előrehaladásának nyomon követését. Különösen hasznos a termelés tervezéséhez és az egyes gyártósorok teljesítményének felméréséhez, valamint annak megállapításához, hogy a piaci igényeket kielégítik-e.
7, Gyártási költségek
A termelési költség KPI a feldolgozóipar egyik legfontosabb teljesítménymutatója is. A termelési folyamathoz kapcsolódó teljes költséget méri, beleértve a nyersanyag-, munkaerő-, villamosenergia- és berendezések fogyasztásával kapcsolatos költségeket.
A termelési költségek azért fontosak a vállalatirányításban, mert közvetlen hatással vannak a profitra és a pénzügyi eredményekre, ezek kontrollálása pedig kulcsfontosságú a vállalat jövedelmezősége és versenyképessége szempontjából.
8, Szállítási időszerűség
A szállítások időszerűsége egy olyan KPI, amely támogatja annak kiszámítását, hogy a szortiment teljes mennyiségéhez képest hány terméket szállítanak ki időben. A szállítások időszerűségének elemzése lehetővé teszi azon területek azonosítását, amelyek javításra szorulnak a termelési folyamatban, mint például a nem hatékony ellátási lánc menedzsment vagy a logisztikai problémák. A szállítások időszerűségének javítása hozzájárulhat a termelés hatékonyságának növeléséhez, a vevői elégedettséghez és a vállalat bevételeinek növeléséhez.
9, Egy alkalmazottra jutó bevétel
Egy másik figyelemre méltó KPI a termelésben az egy alkalmazottra jutó bevétel. Ez egy adott munkavállaló által termelhető bevétel felmérése a vállalatnál foglalkoztatottak termelékenységének és hatékonyságának felmérése érdekében.
Az egy alkalmazottra jutó árbevétel azért fontos a gyártó cégek számára, mert így felmérhető a munka hatékonysága, a humánerőforrás-felhasználás eredményessége és a vállalat általános sikere. Az egy alkalmazottra jutó magas bevétel azt jelenti, hogy a vállalat jól képzett és hatékony munkaerővel, valamint az erőforrások és a termelési folyamatok megfelelő kezelésével rendelkezik.
10, Átállási idő
A legalapvetőbb szinten az átállási idő azt az időt jelenti, amely az egyik feladatról a másikra való átálláshoz szükséges. A gyártásban jellemzően azt az időt jelenti, amely a gyártósor egyik termékről a másikra való átállítása során elveszett időt jelent. Ez azonban a műszakváltás során elveszett időt is képviselheti.
Átállási idő = Nettó rendelkezésre álló idő – gyártási idő