Search for:
Zöld ERP: Az energiagazdálkodás ilyen egyszerű is lehet

Az ipari vállalatoknak fenntarthatóbbá kell válniuk. Más szóval: meg kell határozniuk, meg kell érteniük és csökkenteniük kell a kibocsátást, a fogyasztást és a költségeket. Az ENIT felvásárlásával a proAlpha egy holisztikus és hatékony megoldást kínáló Green ERP-t tudott kifejleszteni.

 

Folyamatosan növekszik az ipari vállalatokra nehezedő nyomás, hogy a fenntarthatóság szemszögéből határozzák meg magukat. Ez a nyomás különböző területekről, például a politikától, a társadalomtól és a gazdaságtól származik, ezért növekszik. A vállalatok gyakran szembesülnek összetett helyzetekkel – például amikor átláthatóan kell bemutatniuk CO₂-mérlegüket. Nemcsak a közvetlen kibocsátásukkal kell tisztában lenniük, hanem a telephelyen kívüli közvetett kibocsátásukkal is. Például mennyi CO₂ szabadul fel a Kínából beszerzett acél gyártása során? Milyen közlekedési eszközökkel jutnak el a dolgozók munkába, mi történik a termelési hulladékommal és milyen károsanyag-kibocsátással tudható be.   

Ezek a példák már arra utalnak, hogy a vállalatok számára a vállalati szénlábnyomának meghatározása herkulesi feladat lehet. A jó hír azonban az, hogy a technológiák a feladatokkal együtt fejlődnek, és egyes vállalatok olyan keményen dolgoztak az egyszerű és megbízható megoldásokon, hogy ezt a feladatot bármelyik vállalat meg tudja oldani.

 

Zöld ERP ENIT-tel és proAlpha-val

Ezen innovatív cégek közül kettő az ENIT és az ERP-gyártó proAlpha, amely 2022-ben megvásárolta a fiatal freiburgi céget és amelynek rendszerét azóta integrálták saját ERP rendszerükbe. „Természetesen ez egy ésszerű összevonás, mert csak egy ERP-vel és az abban található adatokkal lehet hatékonyabban felhasználni az erőforrásokat” – mondja Lucas Leinweber, az ENIT CO₂-menedzsment csapatának vezetője.

Az ENIT GmbH a Fraunhofer Institute for Solar Energy Systemsből vált ki. Az ENIT 2014 óta önállóan fejleszt olyan eszközöket, amelyek segítenek az ipari vállalatoknak azonosítani, megérteni és csökkenteni a kibocsátást, a fogyasztást és a költségeket. Kezdetben az energiagazdálkodási rendszerre helyezték a hangsúlyt. A nemes törekvés: Az ipari vállalatok heterogenitása ellenére könnyen telepíthető, egyénileg adaptálható energiagazdálkodási rendszer kidolgozása.

 

Gyorsan megvalósítható plug-and-play megközelítéssel

Ezt példamutató módon sikerült elérni. A plug-and-play megközelítésnek köszönhetően a cégek a szoftver bevezetését követő első napon hozzáférhetnek a gépekhez, rendszerekhez csatlakoztatott mérőkről érkező első adatokhoz. „A gyors és egyszerű bevezetés egyik oka az, hogy nyitott megközelítést választottunk olyan interfészek mellett, amelyek kompatibilisek a piacon elérhető szinte összes hardverrel” – mondja Lucas Leinweber. „Amint az ENIT csatlakoztatva van és online, értesítést kapunk. Néhány testreszabás és biztonsági beállítás után hozzáadjuk a meglévő számlálókat. Az ügyfél ezután kap egy e-mailt a szoftverhez való hozzáférésről, és azonnal láthatja a valós idejű adatokat az első mérőtől.»

 

A CO₂ számviteli szoftver

Az energiagazdálkodási rendszer azonban csak egy része egy nagyobb egésznek, amikor az összes releváns energiaáramlást azonosítani és számszerűsíteni kell. „Itt jön képbe a CO₂ szoftverünk, amelyet személyre szabott szolgáltatásokkal együtt elérhetővé teszünk a vállalatok számára. Az energiagazdálkodási rendszerből származó adatok természetesen az ENIT carbon-ba, a CO₂ elszámolási eszközünkbe kerülnek” – magyarázza Lucas Leinweber.

A CO₂ elszámolási eszköz azonban energiagazdálkodási rendszer nélkül is használható. Az energiafogyasztást ezután manuálisan kell megadni, és kibocsátási tényezők segítségével értékelni. Ez azonban bonyolult, különösen akkor, ha több vállalati telephelyet számol el. Az energiagazdálkodási rendszer akkor is fontos, ha az átalakulás folyamatának következetes nyomon követéséről van szó.

 

A CO₂ egyensúly

Az ENIT a nemzetközileg elismert Üvegházgázok Protokoll Szabványát (GHG) használja a CO₂ elszámolására. A kibocsátásoknak három fő kategóriája van, amelyek hatókörként ismertek: 1. hatókör, 2. hatókör és 3. hatókör. Az 1. hatókörbe tartozik minden olyan közvetlen kibocsátás, amelyért egy vállalat közvetlenül felelős. A 2. hatály alá tartoznak a közvetett kibocsátások, amelyek például villamosenergia-vásárlásból származnak. A cég általában nem maga állítja elő az áramot, hanem felelős annak fogyasztásáért.

A kibocsátások többsége azonban, különösen az iparban, a 3. hatály alá tartozik, i.e. H. az egész ellátási láncban felmerülő közvetett kibocsátások, pl. B. áruk, szolgáltatások és gépek vásárlása révén.

A 3. hatókör jelenti a legnagyobb kihívást a legtöbb vállalat számára. „Itt a vállalatokat azzal támogatjuk, hogy először segítünk megérteni, milyen adatokra van szükségük. Itt a számviteli tevékenységi adatokról van szó, és arról a kérdésről, hogy mely vásárolt árukat és szolgáltatásokat kell a mérlegben feltüntetnünk? - magyarázza Lucas Leinweber. A hotspotokat együtt elemzik, és lényegességi elemzést végeznek. Ez azt jelenti, hogy szűkíteni kell, hogy mely területek vannak megvilágítva, és melyeket lehet kizárni, mivel ezeknek csak alacsony a CO₂-hatékonysága, és a költség-haszon tényező nem megfelelő.

 

Webinárium: Versenyelőny a szén-dioxid-elszámolás révén – miért kezdje el most?

Az ERP rendszer szerepe

Nyilvánvaló, hogy az ERP rendszer fontos szerepet játszik ebben az összefüggésben. Egy új tanulmány azt is kimutatta, hogy az ERP-rendszer minden más típusú üzleti szoftvert felülmúl az adatok elérhetősége tekintetében, mivel lefedi a teljes megrendelés-feldolgozási és beszerzési folyamatot, valamint a termelést. A „CO₂-kezelés üzleti szoftverrel” című új tanulmány arra a következtetésre jutott: „Ha a vállalatok az ERP-rendszert MES-el, valamint gépi és üzemi adatgyűjtéssel kombinálják, máris hozzáférnek az ÜHG-protokollhoz szükséges adatok mintegy 70 százalékához. A Scope 1 adatok szinte teljes egészében rögzíthetők. A releváns adatok nagy részét az ERP és a MES rendszer tárolja.»

Az ERP rendszerben már rendelkezésre álló adatok felhasználásával a vállalatok jelentősen csökkenthetik a szén-dioxid-elszámoláshoz szükséges ráfordítást. A kibocsátások kiegyensúlyozása érdekében azonban a vállalatoknak további informatikai rendszerekre vagy becslésekre van szükségük – például olyanokra, amelyeket az ENIT kínál.

Az ENIT egyesülése az ERP-gyártó proAlpha-val tehát ésszerű lépés volt a valódi zöld ERP felé vezető úton. „Az egyesüléssel még közelebb kerültünk célunkhoz: lehetővé akarjuk tenni ügyfeleink számára a fenntartható cselekvést, valamint a CO₂-kibocsátás átlátható és hatékony feltérképezését az ERP rendszerben. Ez nemcsak a kibocsátás csökkentését segíti elő, hanem abban is, hogy a vállalatok elérjék klímacéljaikat, miközben versenyképesek maradnak” – mondja Lucas Leinweber.

All-in-one megoldás az energiafogyasztás mérésére és elemzésére

Az ENIT egy többszörösen díjnyertes all-in-one megoldás a középvállalatok energiafogyasztásának mérésére és elemzésére. A proAlpha Group energiamenedzsment rendszere néhány perc alatt csatlakoztatható, és a meglévő mérőeszközök könnyen integrálhatók.

Másodpercenként rögzíti az összes adathordozót, például az áram-, gáz-, hő- és vízfogyasztást, és lehetővé teszi a valódi energiaszabályozást, például az ISO 50001 tanúsításhoz.

A teljesen automatikusan rögzített adatok alapján javaslatokat tesznek az energiafogyasztás csökkentésére vagy az energiahatékonyság javítására. Ez általában 5 és 20 százalék közötti megtakarítást eredményez. Az adatokból következtetések vonhatók le a szükséges karbantartási időközökről is. 

(Forrás: proALPHA, ENIT, Technik und Weissen)

Kávézzunk egyet!

Megtérülés (ROI) az ERP Implementácioból

Robert Austin és Richard Nolan, a Harvard Business School kutatói által végzett kutatás szerint az ERP-rendszerek megvalósítása nagyobb valószínűséggel lesz sikeres, ha nem csupán informatikai projektként, hanem új üzleti vállalkozásként is kezeljük. A szakaszos befektetés, a kockázat megosztása, a csapat összetételének gondozása és a rugalmasság megőrzése növelheti az ERP-projektek sikerének valószínűségét, és így pozitívan befolyásolhatja a megtérülést. Mely területeken érheti el a legmagasabb megtérülést az ERP szoftver bevezetése után?

 

ROI és ERP rendszer bevezetése

Egy ERP projekt megvalósítása során a rendszerkövetelmények meghatározása és az igények meghatározása mellett az egyik első feladat a ROI, azaz a befektetés várható megtérülésének meghatározása. Az ERP-szoftverbe történő befektetésnek, mint bármely másnak, nyereségesnek kell lennie, és számos előnnyel kell járnia a vállalat számára.

A vállalati erőforrás-tervezési rendszerek óriási értéket képviselnek azáltal, hogy egyetlen, egységes platformon integrálják az olyan alapvető üzleti funkciókat, mint a pénzügy, a készletgazdálkodás, a gyártás, az értékesítés, a projektmenedzsment és az emberi erőforrások (HR) egyetlen, egységes platformon keresztül, amely központi hozzáférést biztosít a kritikus adatokhoz. Ha jobban átlátják ezeket a képességeket, az üzleti vezetők növelhetik a hatékonyságot, csökkenthetik a költségeket, és új növekedési lehetőségeket nyithatnak meg.

Az ERP ROI-jának meghatározása ezért kulcsfontosságú egy olyan vállalkozás felépítéséhez, amely indokolja az ilyen típusú szoftverekbe való befektetést. A ROI számszerűsítése az ERP segítségével segít a vállalatoknak felmérni és előre jelezni egy ERP-rendszer szervezetükre gyakorolt ​​hatását, valamint javítani folyamataikat.

 

Mely területek generálhatják a legnagyobb megtérülést egy ERP rendszer bevezetése után?
1. Pénzügyi menedzsment

Az ERP-rendszer bevezetéséből a menedzsment és az egész szervezet jelentős mértékben profitál, köszönhetően a pénzügyi eredményekbe és elemzésekbe vetett megnövekedett bizalomnak, az információhoz való gyorsabb hozzáférésnek, az elszámolási tevékenységek gyorsabb végrehajtásának és a rendszeren kívüli táblázatok számának csökkentéséből (vagy megszüntetéséből) adódó megnövekedett hatékonyságnak.

 

2. Előrejelzés

A jobb minőségű információk és elemzések elérhetősége az ERP-rendszerek által kínált kiterjedt értékesítéstervezési funkcióknak és folyamatoknak köszönhetően pontosabb kereslet-előrejelzést, megalapozottabb döntéseket, a trendek kihasználását, valamint a gyors, precíz és proaktív értékesítési menedzsmentet teszi lehetővé, ami végső soron ROI-t jelent. .

 

3.   Ár- és árréskezelés

A modern ERP rendszerekben elérhető fejlett árazási eszközök javítják a profitelemzést, ami lehetővé teszi az ajánlat jobb pozicionálását a versenytársakhoz képest, és a Product Lifecycle Management (PLM) elemzéssel kombinálva olyan információkat szolgáltat, amelyek segítségével hatékonyabban kezelhető a termékportfólió, ill. növeli a jövedelmezőséget.

 

4.   Termékfejlesztés

A PLM lehetőséget ad a termékvonal és termékpaletta hatékony menedzselésére, valamint a kutatás-fejlesztésbe történő befektetésekre, valamint azon termékek azonosítására, amelyek már nem felelnek meg a vállalat stratégiai céljainak.

 

5.   Minőségirányítás

Az ERP bevezetéséből származó megtérülést a minőségirányítási eszközök is növelik. Jobban értékelik a termék teljesítményét, valamint hatékonyan elemzik a visszaküldések okait, betekintést nyújtanak az újrafeldolgozási tevékenységekbe, és jobb tájékoztatást nyújtanak a nyersanyagok, a szállított alkatrészek és a harmadik fél által nyújtott szolgáltatások minőségéről.

 

6.   Értékesítés menedzsment

Az ügyfélkapcsolat-kezelési (CRM) képességek lehetővé teszik az értékesítési teljesítmény átfogó elemzését, és jelentős betekintést nyújtanak az ügyfelek vásárlási szokásaiba, demográfiai adataiba, tevékenységeibe és értékesítési eredményeibe. Az összegyűjtött adatok alapján a szortimentet jobban illesztheti a vásárlói igényekhez, ezáltal növelve a ROI-t.

 

7.   Ellátási lánc menedzsment

Az ERP-rendszerek segítségével végzett jobb készletkezelésnek köszönhetően a teljes ellátási lánc fejleszthető, így alacsonyabb logisztikai költségek, hatékonyabb beszállítók és eladók menedzselése, valamint rövidebb rendelési teljesítési idők érhetők el. Mindezek a tevékenységek hozzájárulnak a ROI mutató javításához.

A megfelelően bevezetett ERP-rendszer nagy betekintést nyújthat a vállalat teljesítményébe, új lehetőségeket nyitva a bevételszerzésre, miközben csökkenti a költségeket és megtakarítja az erőforrásokat. Az ERP-rendszer ROI-jának kiszámításakor minden kulcsfontosságú részlegnél egyedileg fel kell mérni a jövedelmezőséget, hogy a lehető legrövidebb időn belül maximális hasznot érhessen el.

 

Forrás: proALPHA

 

Kávézzunk egyet!

„Tartsa tisztán az üzletet” a MES Audit segítségével
Optimálisan hajtsa végre a Smart Factory folyamatot

Az intelligens gyár felé vezető úton a "tiszta" adatok élvezik a legmagasabb prioritást. De hogyan ellenőrizhető és garantálható, hogy a cégek csak jó minőségű adatokat állítanak elő, és átláthatóan férhetnek hozzá? A használatban lévő Manufacturing Execution System (MES) érettségi elemzés egyértelművé teheti ezt.

 

MES érettség elemzés  

A házon belüli MES, mint az önszerveződő termelési környezet központi eleme, a magas adatminőségre támaszkodik, ha azt akarjuk, hogy hatékonyan működjön és érdemi eredményeket hozzon. Ez azonban felveti azt a kérdést, hogy a saját MES egy Enterprise Resource Planning (ERP) megoldással kombinálva rendelkezik-e olyan érettséggel, amely a vállalat digitalizálásához szükséges.

Általánosságban elmondható, hogy a MES, mint a legfelső szint - az ERP rendszer logisztikai adataival gazdagítva - lehetővé teszi a termelési folyamatok optimalizálását, a problémák proaktív felderítését, értelmes elemzések és a termelés szempontjából releváns KPI-ok készítését. Az ERP rendszer és a MES közötti adatcsere kétirányú interfészeken keresztül történik. A jelenlegi helyzet lelkiismeretes elemzése nélkül azonban aligha lehet döntést hozni arról, hogyan és milyen mértékben strukturálják adat kommunikációjukat és adatcseréjüket.

 

Azonosítsa a lehetőségeket és dolgozzon ki megoldási forgatókönyveket

A MES és az ERP átfogó ismerete alapján egy érettségi elemzés részeként azonosíthatók és kidolgozhatók a potenciálok, valamint megfelelő megoldási forgatókönyvek dolgozhatók ki. Ez lehetővé teszi egy kezdeti ütemterv kialakítását a termelésen belüli nagyobb hatékonyság és költséghatékonyság megteremtése érdekében. Ennek világosnak és strukturáltnak kell lennie, és tartalmaznia kell a tökéletesen szervezett, minőségi adattárolás és -feldolgozás felé vezető összes fontos lépést:

⎼ Világosan fogalmazza meg a célokat

Folyamatos, átlátható és konstruktív eszmecserének kell megvalósulnia a vezetőség, a szakterületeken dolgozók és az informatikai részleg között. Csak ezután lehet közös tudatosságot kialakítani, reális célokat meghatározni és ez alapján megvalósítani.

⎼ Kezdje a leltárral

A jelenlegi MES érettségi szint konkrét értékelése lean gyártási módszerekkel történik a gyártási folyamatban az értelmetlen fogyasztás csökkentése érdekében. Különösen a műhelyben zajló anyag-, folyamat- és információáramlást, valamint az informatikai infrastruktúrát és adatkezelést kell értékelni. Itt a cél a személyzet, eszközök vagy gépek szükségtelen szállítása és mozgása, a felesleges készletek, valamint a várakozó, inaktív munkavállalók, a használaton kívüli üzemek és berendezések, illetve az áruk túltermelésének azonosítása. Ez vonatkozik az erőforrások szükségtelen pazarlására és egyéb hibaforrásokra is.

⎼ A használati esetek rangsorolása

A következő lépés az adott vállalat három-öt legfontosabb MES-használati esetének leírása és véglegesítése. A probléma leírásától kezdve ez az alfolyamat a MES-funkciókon át a felhasználói célig terjed, és a későbbi kiterjesztéshez vezet.

⎼ A lehetőségek elemzése és a prioritások meghatározása

Ezt követi a MES termelésben való felhasználásából adódó összes potenciál rögzítése, értékelése és rangsorolása. Az eredményeket egy döntési mátrix segítségével összesítjük, amely többek között a befektetés megtérülését (ROI), a kiegyensúlyozott eredménymutatót és a portfóliót tartalmazza.

⎼ Készítsen útitervet

Az áram- és potenciálelemzés eredményei alapján levezethető egy útiterv, amely meghatározza a pontos fázissorrendet MES funkciókkal és érettségi szintű megvalósítással.

⎼ Projekt inicializálása

A projektmenedzsment módszerek és a korábbi ellenőrzési eredmények felhasználásával a projekt inicializálása előkészíthető a bevezetésre. Egyúttal meghatározásra kerül a további eljárás is.

 

Következtetés

A MES audit elengedhetetlen lépése a Smart Factory optimális megvalósításának, az érettségi elemzés elengedhetetlen a magas adatminőség biztosításához és a hatékonyság növeléséhez. A MES és az ERP-megoldás interakciójából származó lehetőségeket és szinergiákat felhasználják a megfelelő megoldási forgatókönyvek kidolgozásához. Az adatmegőrzési és -feldolgozási ütemterv számos olyan lépést tartalmaz, amelyeket a szervezeteknek követniük kell. Mivel ez a strukturált megközelítés lehetővé teszi a gyártási folyamatok optimalizálását, a problémák proaktív azonosítását, valamint értelmes elemzések és kulcsadatok generálását. 

 

Forrás:proALPHA

Nincs klímasemlegesség digitalizálás nélkül
Az ERP az egyik fő sikertényező a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében.

 

Ebben az interjúban Michael Finkler, a proALPHA üzletfejlesztési igazgatója  elmagyarázza, hogy az ERP a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének egyik fő sikertényezője.

 

Az energiának és a károsanyag-kibocsátásnak gazdasági dimenziót kell vennie a vállalat működési folyamataiban.

 

Mi a kapcsolat a digitális átalakulás és a klímasemlegesség célja között?

Michael Finkler: Nagyon szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mert a fenntartható CO2-gazdálkodás nem lehetséges teljes digitalizáció nélkül. Ez az oka annak, hogy az olyan alkalmazások állnak a középpontban, mint az ERP, a MES vagy a TMS (Transport Management System). Az ERP, mint egyetlen információforrás (vagy „egyetlen igazságforrás”), a szénlábnyom meghatározásánál a legfontosabb sikertényezőnek tekinthető. Ez érvényes a szénlábnyom csökkentését célzó intézkedések végrehajtására is.

 

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

Michael Finkler: Az a vállalat, amely teljes mértékben szeretné ellenőrizni klímasemlegességét, használhat például CO2-kezelési szoftvert, mint amilyen az ENIT  a proALPHA csoporthoz tartozó vállalatunké . Egy ilyen rendszer az ERP, MES és TMS, valamint más alkalmazások adatait használja fel, és átfogó kezdeti szén-dioxid-kibocsátási elemzéseket végez. A következő lépés ezeknek a kibocsátásoknak a csökkentése minden területen az ERP használatával.

 

Milyen területeken például?

Michael Finkler: Például a készletgazdálkodásban, az üzleti tervezésben, a termékfejlesztésben, az ellátási lánc kezelésében vagy a termeléstervezésben. Előnye, hogy a vállalatok hatékonyan csökkenthetik erőforrás-felhasználásukat. Ez vonatkozik a beszerzési folyamatokra, valamint az energia- és papírfogyasztásra is.

 

Tehát az adat a sine qua non?

Michael Finkler: Valóban, az adatok alapvetőek, és ahhoz, hogy ezeket az adatokat össze lehessen gyűjteni és feldolgozni, elengedhetetlen a cégek digitalizálása. Minél teljesebb a vállalat digitális ikertestvére, annál hatékonyabban tervezhetők, hajthatók végre és nyomon követhetők a CO2-csökkentési intézkedések.

 

Már említett néhány pontot, amelyek lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy klímasemlegességük érdekében cselekedjenek. Kimerültek tehát a lehetőségek?

Michael Finkler: Nem, egyáltalán nem. Ezek a példák csak a jéghegy csúcsát jelentik a CO2-csökkentést célzó intézkedéseknek. Nem elhanyagolható azonban a köztes termékek és a saját termékek forgalmazási és piaci oldala sem. A belső lehetőségek kimerülése után a termelő cégek tovább javíthatják szénlábnyomukat, például a partnereken keresztüli „kompenzációval”. Ez megvalósítható helyi vagy nemzetközi erdőfelújítási projektekkel, komposztképzéssel, hogy csak néhány példát említsünk.

 

Michael Finkler, a proALPHA üzletfejlesztési igazgatója

 

 

 

Értékelhetjük-e a termékeket szén-dioxid-semlegességük alapján?

Michael Finkler: Igen, fel lehet őket mérni, és nagyon részletesen. Az értékelés is nagyon megfontolt, mert lehetővé teszi, hogy a CO2 Management a vállalati szoftver szerves részévé váljon, legyen szó ERP-ről, MES-ről vagy másról.

 

"A klímasemlegességét kimerítően figyelemmel kísérni kívánó vállalat használhat például CO2-menedzsment szoftvert, mint amilyen az ENIT a proALPHA csoporthoz tartozó cégünk is."

Michael Finkler, kereskedelmi igazgató

 

Hogyan történjen a megvalósítás? 

Michael Finkler: A sikeres megvalósítás 4 lépésből áll: a szénlábnyom megértése, csökkentése, ellensúlyozása és nyilvánosságra hozatala. Az ERP viszont a globális CO2-gazdálkodáshoz szükséges összes elemzés és intézkedés alapja. Végül az ERP egyben a központi adat- és folyamatközpont is. Amit fontos megjegyezni: a klímasemlegességet csak akkor lehet elérni, ha ez a szén-dioxid-gazdálkodás integrált a vállalaton belül.

Forrás: proALPHA

 

Kávézzunk egyet!