Search for:
Dec 21 2023
Low Code/No Code platformok az ERP rendszerekben

Egy fejlesztés, amely még a gyorsan fejlődő IT szektorban is megállja a helyét: a Low Code/No Code platformok mesterséges intelligenciával (AI) kombinálva a következő szintre emelik az Enterprise Resource Planning (ERP) rendszert. Mi, a proALPHA-nál nagyon közelről figyeljük ezt a fejlődést, ennek köszönhetően a megfelelő eszközöket programozási felületeken keresztül tudjuk integrálni a proALPHA ERP-vel. 

A 21. századi üzleti világ szoftveralkalmazásokra épül. Korábban az informatikai csapatoknak több sor kódot kellett írniuk, hogy az üzleti logikát intuitív szoftvertermékekké alakítsák át, hogy gyorsabban és hatékonyabban végezhessék el a munkát. 

Manapság az alacsony kódszámú technológiai fejlesztések megváltoztatják azt, ahogyan a vállalkozások elkészítik a szükséges alkalmazásokat. A Gartner felmérése szerint a szervezetek 2025-ig új alkalmazásaik 70 százalékát alacsony kódú vagy kód nélküli platformokon fogják elkészíteni.

Míg a hagyományos kódolás a jövőben is releváns marad a döntéshozóknak most kritikusan össze kell hasonlítaniuk lehetőségeikat, és el kell dönteniük, hogy a szoftverfejlesztés melyik megközelítése lesz előnyösebb számukra. A döntéshozatali folyamat megkönnyítése érdekében összehasonlítjuk az alacsony kódszámú szoftvereket a hagyományos szoftverfejlesztéssel, hogy segítsünk a helyes választásban. 

Az alacsony kódú vagy kód nélküli platformok a felhőalapú és a helyszíni alkalmazások fejlesztői környezeteként léptek színpadra. Programozási ismeretekkel nem rendelkező személyek is kezelhetik őket, mivel kód helyett vizuális és deklaratív módszerek is használhatók. Ígéretes technológiának tartják őket az informatikai szakemberhiány hatékony ellensúlyozására is. 

A Trovarit felmérése szerint az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok egyharmada rendkívül fontosnak tartja az alacsony kódú vagy kód nélküli platformokat. A 20-99 fős munkaerőt foglalkoztató kis- és középvállalkozások legalább 16 százaléka ezzel egyetért. Ez az arány valószínűleg sokat fog növekedni a közeljövőben, mivel az alacsony kód/kód nélküli jelenség hatalmas lehetőségeket rejt magában az ERP fejlesztésben. 

A proALPHA az ilyen kiegészítő platformokat az iparág egyik legizgalmasabb trendjének tartja. Jól haladunk, hogy alacsony kódú/kód nélküli platformok kapcsolódjanak ERP-rendszerükhöz. Jelenleg a proALPHA felhasználók az ERP rendszerben Low code/no node platformot használhatnak az űrlapok, bizonylatok, nyomatok tervezéséhez, testreszabhatják a táblázatos megjelenítéseket, jelentéseket hozhatnak létre, workflow folyamatokat definiálhatnak, és testreszabhatják, paraméterezhetik munkafelületeiket és nem utolsó sorban egyedi lekérdezéseket, statisztikákat készíthetnek. 

Kombinálható az alacsony kódszámú és a hagyományos fejlesztés, hogy nagyszerű eredményeket érjünk el?​

A két világ legjavának ötvözése lehetővé teszi kiváló minőségű, vállalati szintű alkalmazásmegoldások létrehozását is. Például az alacsony kódot az alapfunkciók fejlesztésére lehet használni, és a programozói csapat később beszállhat összetett és testre szabott funkciók létrehozására. Ezt  az utat követi a proALPHA is. Összességében remek párost alkotnak, és jelentős üzleti értéket hozhatnak, amellett, hogy az ERP bevezetést is költség hatékonnyá, tervezhetőbbé teszi, mely alapja, hogy fix áras projekt szerződéseket lehessen kötni az ERP bevezetésekre. 

Zoltan 0 Comments
Dec 5 2023
Az ERP, mint az autóipari termékek gyártóinak szénlábnyomának kulcsa

Amikor az ERP rendszer digitális hubként szolgál

Eugen Albisser cikke a “Technik & Wissen” magazinból

A 2030-ig tartó kötelező kibocsátás csökkentési célok az autóipari beszállítókra is kihatnak. Interjú Martin Bühlerrel, a proALPHA France & Switzerland ERP-szolgáltató ügyvezető igazgatójával a CO2-monitorozásról és az energiagazdálkodási megoldások közvetlenül az ERP-be történő integrálásáról!

Az autóipari berendezések gyártói nemcsak költség-, hanem piaci pozíciójuk miatt is kénytelenek csökkenteni energiafogyasztásukat. A jelenlegi Global Risk jelentés szerint az elégtelen klímavédelmi intézkedéseket tekintik a következő tíz év legnagyobb globális kockázatának. Az EU erre a kockázatra az „Európai zöld megállapodással” válaszolt, amely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2030-ig történő csökkentésére vonatkozó kötelező cél, amely az autóipartól is nagyobb felelősségvállalást követel meg.

CCF és PCF: A berendezésgyártók a célkeresztben

Martin Bühler, ezek az autóiparra vonatkozó kötelezettségek természetesen a berendezésgyártókat is érintik. Mielőtt rátérnék a következményekre: Mi a helyzet a svájci alkatrész gyártó szektorral?

Martin Bühler: Határozottan az autóipari beszállítók nagy nemzete vagyunk. Svájcban körülbelül 800 autóipari beszállító cég működik, amelyek körülbelül 9 milliárd frank forgalmat bonyolítanak le. A St. Gallen kantonban található Steinachban található TE Connectivity cég még a DACH régió (Németország, Ausztria, Svájc) 10 legjobb berendezésgyártója közé tartozik, ahol csak a német Bosch, Continental, ZF Friedrichshafen, Mahle és Schaeffler megelőzi őt (2021). De ahogy már említettem, közel 800 másik cég létezik, mint például az Autoneum, a GF Automotive, a Belimo vagy a Feintool, hogy csak néhányat említsünk.

Ahogy az lenni szokott, az autóipar úttörő szerepet tölt be, és utat mutat a többi ipari ágazatnak. A CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelező célok azonban bizonyos felelősséggel járnak. Eltudná először röviden magyarázni, hogy ezek a kötelezettségek milyen hatással vannak az autóipari  beszállítókra?

Martin Bühler: Ezek a kötelezettségek meglehetősen korlátozóak. Ezért ahhoz, hogy megbízást kapjanak, a szállítóknak ki kell tölteniük az energiagazdálkodással kapcsolatos kérdőíveket. De ahhoz, hogy ezeket az űrlapokat ki lehessen tölteni, szükség van a CO2-kibocsátás nyomon követésére. Azokat a vállalatokat, amelyek nem ellenőrzik a CO2-kibocsátást, ki fogják zárni a beszállítói körből.

Le tudná írni részletesebben a CO2-kibocsátás ellenőrzését?

Martin Bühler: Örömmel. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának (szénlábnyom) szisztematikus felmérése során megkülönböztetjük a vállalatok szénlábnyomát („Corporate Carbon Footprint”) és a termékek szénlábnyomát („Product Carbon Footprint”). 

A vállalati szénlábnyom (Corporate Carbon Footprint, CCF) azt jelzi, hogy a berendezés gyártója milyen kibocsátást bocsát ki az értéklánca során. A karbonlábnyomban fel kell tüntetni a társaság befolyási övezetében keletkező szennyező anyagokat, valamint az energiához köthető közvetett kibocsátásokat. A szén-dioxidon kívül más éghajlatkárosító gázokat is figyelembe vesznek. A gyártók gyakran az upstream és downstream kibocsátásokról is tudni szeretnének, mivel sok szennyező anyag a közvetlen termelésükön kívül is keletkezik.

A termék szénlábnyoma (PCF) a termék életciklusára és értékláncára utal. Ezen kibocsátások átfogó nyomon követése nagy kihívások elé állítja az OEM-eket, mivel ezek magukban foglalják a nyersanyagok és köztes termékek gyártását, kitermelését és szállítását, valamint a termék előállítását, forgalmazását, felhasználását és ártalmatlanítását is.

A funkcionális egység referenciaként is szolgál a PCF számára. A termék hasznosságára utal, és biztosítja, hogy csak az azonos hasznosságú termelési rendszereket hasonlítsák össze egymással.

CO2 adatok az ERP-ből

A vállalati CO2 adatok és termékhez köthető CO2 adatok bevallásának elkészítése jelentős idő- és munkabefektetéssel jár. Milyen eszközöket kínál a proALPHA e feladatok hatékony elvégzéséhez?

Martin Bühler: Az energiagazdálkodási megoldások integrálásának köszönhetően – mint például az ENIT, a proALPHA csoporthoz tartozó vállalat és az energiamenedzsment szakértője – az ERP adatközpontként szolgál az összes energiaáramlás nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez, miközben átláthatóan mutatja be a fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást. 

Az ERP egyetlen információforrásként megteremti a szükséges feltételeket a berendezésgyártók számára ahhoz, hogy elinduljanak a klímasemlegesség felé vezető úton. Tartalmazza a CCF-re és a PCF-re vonatkozó összes adatot, amennyire ezeket bevitték, és lehetővé teszi csökkentési stratégiák kidolgozását, megfelelő intézkedések végrehajtását és a kibocsátás alakulásának nyomon követését.

Hogyan látja a szénlábnyom jövőjét?

Martin Bühler: A közeljövőben a szénlábnyom és az ebből fakadó intézkedések a versenyképességi tényező státuszából a higiéniai tényezővé válnak. A relevanciája tovább nő, hiszen az ipar dekarbonizációját folytatni kell, hogy a jövő generációi számára is élhető környezetet biztosítsunk.

“Az energiamenedzsment megoldások integrációjának köszönhetően – mint például az ENIT, a proALPHA csoporthoz tartozó vállalat és az energiamenedzsment szakértője – az ERP adatközpontként szolgál, amely lehetővé teszi az összes energia áramlás nyomon követését és ellenőrzését.”

Martin Bühler, a proALPHA France & Svájc vezérigazgatója

Zoltan 0 Comments
Dec 4 2023
proALPHA ERP Gyártástervezés: Hogyan lehet maximalizálni a hatékonyságot és minimalizálni az állásidőt

A mai dinamikus üzleti környezetben a hatékony termeléstervezés kulcsfontosságú eleme a vállalat sikerének. A termelési folyamatok folyamatosan ki vannak téve különféle kihívásoknak, mint például a változó piaci kereslet, a nyersanyagárak ingadozása és az ellátási lánc előre nem látható zavarai. Ebben az összefüggésben a termelési tervezés ügyes irányítása nemcsak szükségessé válik, hanem stratégiai dimenziót is nyer. Ha szeretné megtudni, hogyan lehet maximalizálni a hatékonyságot és minimalizálni az állásidőt, kérjük, olvassa tovább a cikket.

Gyártástervezés – Mi az?

A gyártástervezés egy átfogó folyamat, amely rendkívül fontos eleme egy gyártó cég hatékony irányításának. Ez magában foglalja annak stratégiai meghatározását, hogy mikor, milyen és milyen mennyiségben kell termékeket előállítani, hogy megfeleljenek a piaci igényeknek. Röviden, ez egy kísérlet a termelési kapacitás optimális hozzáigazítására a változó kereslethez.

A termelés tervezése számos tényezőt figyelembe vesz, például a kereslet előrejelzését, a folyamatok hatékonyságát, a nyersanyag rendelkezésre állását és a tevékenység ütemezését, a költségek minimalizálása és a hatékonyság maximalizálása céljából. A megfelelő termeléstervezés a kulcsa a piaci versenyképesség megőrzésének és az üzleti környezet dinamikus változásaira való hatékony reagálásnak.

Milyen tényezők befolyásolják a termelési folyamatokat?

A termelési folyamatok ki vannak téve különféle tényezők hatásának, amelyek jelentősen befolyásolhatják azok hatékonyságát és eredményességét. Példáik a következők:

 – Piaci igény

A piaci kereslet ingadozása jelentősen befolyásolhatja a termelés tervezését. Ez különösen fontos a szezonalitás által jellemzett ágazatokban. Ezért a termelés megfelelő hozzáigazítása a változó vásárlói igényekhez kulcsfontosságú annak elkerülése érdekében, hogy túlzott mennyiségű készlet halmozódjon fel, vagy ne vezessen olyan helyzetet, amikor a kereslet meghaladja a kínálatot.

 – Nyersanyagok rendelkezésre állása

A nyersanyaghiány vagy a rendelkezésre állásuk hirtelen megváltozása termelési leálláshoz vezethet. Az ellátási lánc stabilitása ezért kulcsfontosságú tényező, amely befolyásolja a termelési folyamatokat.

– Megfelelő technológiák alkalmazása

A modern technológiák, mint például az automatizálás, a robotizáció vagy a mesterséges intelligencia alkalmazása jelentős hatással van a termelési folyamatok hatékonyságára. A megfelelően alkalmazott és megvalósított technológiai újítások növelhetik a termelés hatékonyságát és minőségét. Ezzel összefüggésben érdemes hangsúlyozni az integrált ERP-rendszerek termelésirányítási szerepét is, amelyek jelentősen megkönnyítik a munkatervezést és -optimalizálást.

– Személyzet

A termelési folyamatok hatékonysága szempontjából nagyon fontosak az alkalmazottak készségei, motiváltsága és elkötelezettsége is. A megfelelő képzés, motivációs rendszerek és személyzeti menedzsment jelentősen javíthatja a teljesítményt.

– Környezeti feltételek

A termelési folyamatokat befolyásoló tényezők közül nem hagyhatók figyelmen kívül a környezeti feltételek, mint a hőmérséklet, páratartalom és tisztaság. Befolyásolhatják a gyártási folyamatokat, különösen precíziós vagy elektronikai gyártás esetén.

– Ellátási lánc menedzsment

Az alapanyag- és alkatrészellátás hatékony kezelése a termelés gördülékenységét és hatékonyságát is befolyásolja. A szállítások késése vagy hiánya a gyártósorok leállásához vezethet.

– Szabályozási politika

A szabályozási rendelkezések változásai hatással lehetnek a gyártási folyamatokra, különösen akkor, ha új biztonsági vagy minőségi szabványokhoz kell igazodni.

Kétségtelen, hogy e tényezők lényegének és fontosságának megértése, valamint a termelési folyamatban betöltött fontosságuk figyelembevétele kulcsfontosságú a folyamatok gördülékenységének megőrzéséhez és a dinamikus üzleti környezetben a siker eléréséhez.

Hogyan lehet maximalizálni a hatékonyságot és minimalizálni az állásidőt a gyártó vállalatoknál? 

A hatékonyság maximalizálása és az állásidő minimalizálása a gyártó vállalatoknál stratégiai megközelítést és több fontos területre való összpontosítást igényel.

1.   Gyártási folyamatok optimalizálása

A termelési folyamatok optimalizálása alapvető lépés a vállalati működés hatékonyságának biztosításában. Az egyes gyártási szakaszok aprólékos vizsgálata lehetővé teszi a potenciális problémás területek, az úgynevezett szűk keresztmetszetek azonosítását. A szűk keresztmetszetek olyan helyek, ahol a folyamatok átvitele korlátozott, ami befolyásolja az általános teljesítményt. Fontos néhány kulcsfontosságú szempontra összpontosítani:

  • A gyártási szakaszok elemzése

Az egyes gyártási szakaszok részletes elemzése lehetővé teszi azok azonosítását, ahol a folyamat késhet vagy megszakadhat. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy jobban megértse a teljes munkafolyamatot, és pontosan meghatározza, hol fordulhatnak elő problémák.

  • A szűk keresztmetszetek azonosítása

A szűk keresztmetszetek megtalálása és meghatározása kulcsfontosságú a termelési folyamatok hatékony optimalizálásához. Ezek olyan helyek lehetnek, ahol meghatározott gépek, munkások vagy nyersanyagok korlátozzák a teljes átbocsátást. Például annak bizonyítása, hogy egy adott gép gyakori leállási forrás, lehetővé teszi a korrekciós intézkedések megtételét.

  • Fejlesztések végrehajtása

A szűk keresztmetszetek azonosítása után helyreállítási tervet kell végrehajtani. Ez a szakasz magában foglalhatja a berendezések korszerűsítését, a kulcsfontosságú területeken alkalmazottak számának növelését, vagy a nyersanyagkészletek hatékonyabb kezelését. Fontos, hogy a megoldások az elemzés során azonosított konkrét igényekhez és problémákhoz igazodjanak.

  • Az erőforrások megfelelő elosztása

A termelési folyamatok optimalizálása lehetővé teszi a rendelkezésre álló humán és technológiai erőforrások jobb kihasználását. Az állásidő csökkentése és a szűk keresztmetszetek kiküszöbölése közvetlenül az egész vállalat hatékonyságának és teljesítményének növelését jelenti.

2.   ERP rendszer bevezetése

Az ERP (Enterprise Resource Planning) rendszer bevezetése egy másik kulcsfontosságú lépés a hatékonyság maximalizálása és az állásidő minimalizálása érdekében a gyártó vállalatoknál. Az ERP rendszerek integrálják a vállalat különböző részlegeit, lehetővé téve a folyamatok jobb ellenőrzését és átfogó erőforrás-kezelést.

Érdemes megjegyezni, hogy az ERP-rendszer bevezetése előtt minden üzleti folyamat részletes elemzésére van szükség. Ez lehetővé teszi, hogy azonosítsa azokat a területeket, ahol az ERP rendszer a legtöbb előnnyel jár. Érdemes figyelembe venni az adott cég sajátos iparágát, termelését, egyedi igényeit is. A szoftvert úgy kell konfigurálni, hogy tökéletesen illeszkedjen a meglévő gyártási folyamatokhoz, és könnyen méretezhető legyen, ahogyan az üzlet növekszik.

Ne felejtsük el, hogy az ERP-szoftverek hatékony használatához a dolgozók megfelelő képzése szükséges. A rendszer használatához kapcsolódó képzések megszervezése ezért kiemelten fontos, hogy felhívják a munkatársak figyelmét az új eszközök funkcionalitására és használatára.

Kétségtelen, hogy egy ERP rendszer bevezetése egy gyártó vállalatnál befektetés a hatékonyságba és a versenyképességbe. A gondos testreszabás, integráció és felügyelet révén a vállalat maximalizálhatja ennek a fejlett erőforrás-menedzsment eszköznek az előnyeit, csökkentve az állásidőt és növelve a termelési folyamatok általános hatékonyságát.

 

3.   Pontos termeléstervezés és előrejelzés

A megbízható keresleti előrejelzéseken alapuló precíz gyártástervezés segít elkerülni a túlzsúfoltságot vagy a készlethiányt. Ez kulcsfontosságú az állásidő minimalizálásához és a termelési áramlás fenntartásához.

A hatékony tervezés alapos piac- és trendelemzéssel kezdődik. A fogyasztói magatartás, a technológia és a verseny változásainak nyomon követése lehetővé teszi precíz keresleti előrejelzések készítését, amelyek szükségesek a termelés megfelelő beállításához.

Ebben a folyamatban fontos fejlett előrejelző eszközöket, például statisztikai modelleket vagy mesterséges intelligenciát használni. Ezek az eszközök számos tényezőt képesek figyelembe venni, ami megbízhatóbbá teszi az előrejelzéseket.

Sőt, érdemes megjegyezni, hogy a termelési tervek folyamatos optimalizálást igényelnek – rugalmasnak kell lenniük, lehetővé téve a gyors alkalmazkodást a változó piaci feltételekhez. A rugalmasság lehetővé teszi a túlzások elkerülését azáltal, hogy a termelést a tényleges kereslethez igazítja, ami közvetlen hatással van az állásidő minimalizálására és a készletek csökkentésére.

A hatékony termeléstervezés a beszállítókkal és az üzleti partnerekkel való együttműködést is megköveteli. A tőlük nyert információk lehetővé teszik az ellátási lánc jobb alkalmazkodását az aktuális igényekhez, ami viszont befolyásolja a teljes folyamat gördülékenységét.

4.   A gyártóberendezések gondos ellenőrzése és megfelelő karbantartása

A hatékonyság maximalizálása a gyártó cégeknél nemcsak a folyamatok optimalizálását követeli meg, hanem a használt gépek és berendezések műszaki állapotára is oda kell figyelni. A berendezések rendszeres felügyelete és karbantartása kulcsfontosságú a meghibásodások minimalizálásához és a termelési áramlás fenntartásához.

A gépek ütemezett és rendszeres műszaki ellenőrzése lehetővé teszi a lehetséges problémák észlelését, mielőtt azok kiéleződnek. A karbantartással, amely magában foglalja a tisztítást, a kenést és a kopott alkatrészek cseréjét, jelentősen meghosszabbíthatja a berendezés élettartamát. Az aprólékos karbantartási előzmények lehetővé teszik az optimális szervizintervallumok meghatározását is.

Szerencsére manapság nem kell mindezeket a feladatokat kézzel elvégezni. A gép működési paramétereinek figyelésére szolgáló fejlett rendszerek használata lehetővé teszi azok hatékonyságának folyamatos elemzését. Az olyan felügyeleti mutatók, mint a hőmérséklet, a nyomás és az energiafogyasztás lehetővé teszik, hogy gyorsan reagáljon az esetleges eltérésekre, ami viszont minimalizálja a nem tervezett leállások kockázatát.

Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy egy termelő cégnél a hatékonyság maximalizálása és az állásidő minimalizálása érdekében folyamatosan be kell fektetni a gépparkjába. Ez segíthet a termelés általános hatékonyságának növelésében. Ezenkívül a modern gépeket gyakran nagyobb megbízhatóság, gyorsabb ciklusidő és az ERP rendszerekkel való könnyebb integráció jellemzi.

A hatékony termeléstervezés a gyártó cég sikerének kulcsa. Ezek a folyamatok számos kihívásnak vannak kitéve, mint például a változó piaci kereslet és az ellátási lánc előre nem látható zavarai. A folyamatok optimalizálása, az ERP-rendszer bevezetése , a precíz gyártástervezés és előrejelzés, valamint a berendezések felügyelete és karbantartása olyan kulcsfontosságú területek, amelyekre a vállalatoknak összpontosítaniuk kell. Ezek a stratégiák segítenek minimalizálni az állásidőt, növelni a hatékonyságot és alkalmazkodni a dinamikus piaci feltételekhez.

Zoltan 0 Comments