Az ERP, mint az autóipari termékek gyártóinak szénlábnyomának kulcsa

Amikor az ERP rendszer digitális hubként szolgál

Eugen Albisser cikke a “Technik & Wissen” magazinból

A 2030-ig tartó kötelező kibocsátás csökkentési célok az autóipari beszállítókra is kihatnak. Interjú Martin Bühlerrel, a proALPHA France & Switzerland ERP-szolgáltató ügyvezető igazgatójával a CO2-monitorozásról és az energiagazdálkodási megoldások közvetlenül az ERP-be történő integrálásáról!

Az autóipari berendezések gyártói nemcsak költség-, hanem piaci pozíciójuk miatt is kénytelenek csökkenteni energiafogyasztásukat. A jelenlegi Global Risk jelentés szerint az elégtelen klímavédelmi intézkedéseket tekintik a következő tíz év legnagyobb globális kockázatának. Az EU erre a kockázatra az „Európai zöld megállapodással” válaszolt, amely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2030-ig történő csökkentésére vonatkozó kötelező cél, amely az autóipartól is nagyobb felelősségvállalást követel meg.

CCF és PCF: A berendezésgyártók a célkeresztben

Martin Bühler, ezek az autóiparra vonatkozó kötelezettségek természetesen a berendezésgyártókat is érintik. Mielőtt rátérnék a következményekre: Mi a helyzet a svájci alkatrész gyártó szektorral?

Martin Bühler: Határozottan az autóipari beszállítók nagy nemzete vagyunk. Svájcban körülbelül 800 autóipari beszállító cég működik, amelyek körülbelül 9 milliárd frank forgalmat bonyolítanak le. A St. Gallen kantonban található Steinachban található TE Connectivity cég még a DACH régió (Németország, Ausztria, Svájc) 10 legjobb berendezésgyártója közé tartozik, ahol csak a német Bosch, Continental, ZF Friedrichshafen, Mahle és Schaeffler megelőzi őt (2021). De ahogy már említettem, közel 800 másik cég létezik, mint például az Autoneum, a GF Automotive, a Belimo vagy a Feintool, hogy csak néhányat említsünk.

Ahogy az lenni szokott, az autóipar úttörő szerepet tölt be, és utat mutat a többi ipari ágazatnak. A CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelező célok azonban bizonyos felelősséggel járnak. Eltudná először röviden magyarázni, hogy ezek a kötelezettségek milyen hatással vannak az autóipari  beszállítókra?

Martin Bühler: Ezek a kötelezettségek meglehetősen korlátozóak. Ezért ahhoz, hogy megbízást kapjanak, a szállítóknak ki kell tölteniük az energiagazdálkodással kapcsolatos kérdőíveket. De ahhoz, hogy ezeket az űrlapokat ki lehessen tölteni, szükség van a CO2-kibocsátás nyomon követésére. Azokat a vállalatokat, amelyek nem ellenőrzik a CO2-kibocsátást, ki fogják zárni a beszállítói körből.

Le tudná írni részletesebben a CO2-kibocsátás ellenőrzését?

Martin Bühler: Örömmel. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának (szénlábnyom) szisztematikus felmérése során megkülönböztetjük a vállalatok szénlábnyomát („Corporate Carbon Footprint”) és a termékek szénlábnyomát („Product Carbon Footprint”). 

A vállalati szénlábnyom (Corporate Carbon Footprint, CCF) azt jelzi, hogy a berendezés gyártója milyen kibocsátást bocsát ki az értéklánca során. A karbonlábnyomban fel kell tüntetni a társaság befolyási övezetében keletkező szennyező anyagokat, valamint az energiához köthető közvetett kibocsátásokat. A szén-dioxidon kívül más éghajlatkárosító gázokat is figyelembe vesznek. A gyártók gyakran az upstream és downstream kibocsátásokról is tudni szeretnének, mivel sok szennyező anyag a közvetlen termelésükön kívül is keletkezik.

A termék szénlábnyoma (PCF) a termék életciklusára és értékláncára utal. Ezen kibocsátások átfogó nyomon követése nagy kihívások elé állítja az OEM-eket, mivel ezek magukban foglalják a nyersanyagok és köztes termékek gyártását, kitermelését és szállítását, valamint a termék előállítását, forgalmazását, felhasználását és ártalmatlanítását is.

A funkcionális egység referenciaként is szolgál a PCF számára. A termék hasznosságára utal, és biztosítja, hogy csak az azonos hasznosságú termelési rendszereket hasonlítsák össze egymással.

CO2 adatok az ERP-ből

A vállalati CO2 adatok és termékhez köthető CO2 adatok bevallásának elkészítése jelentős idő- és munkabefektetéssel jár. Milyen eszközöket kínál a proALPHA e feladatok hatékony elvégzéséhez?

Martin Bühler: Az energiagazdálkodási megoldások integrálásának köszönhetően – mint például az ENIT, a proALPHA csoporthoz tartozó vállalat és az energiamenedzsment szakértője – az ERP adatközpontként szolgál az összes energiaáramlás nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez, miközben átláthatóan mutatja be a fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást. 

Az ERP egyetlen információforrásként megteremti a szükséges feltételeket a berendezésgyártók számára ahhoz, hogy elinduljanak a klímasemlegesség felé vezető úton. Tartalmazza a CCF-re és a PCF-re vonatkozó összes adatot, amennyire ezeket bevitték, és lehetővé teszi csökkentési stratégiák kidolgozását, megfelelő intézkedések végrehajtását és a kibocsátás alakulásának nyomon követését.

Hogyan látja a szénlábnyom jövőjét?

Martin Bühler: A közeljövőben a szénlábnyom és az ebből fakadó intézkedések a versenyképességi tényező státuszából a higiéniai tényezővé válnak. A relevanciája tovább nő, hiszen az ipar dekarbonizációját folytatni kell, hogy a jövő generációi számára is élhető környezetet biztosítsunk.

“Az energiamenedzsment megoldások integrációjának köszönhetően – mint például az ENIT, a proALPHA csoporthoz tartozó vállalat és az energiamenedzsment szakértője – az ERP adatközpontként szolgál, amely lehetővé teszi az összes energia áramlás nyomon követését és ellenőrzését.”

Martin Bühler, a proALPHA France & Svájc vezérigazgatója