A testreszabás és a szabványosítás között

A felhő egy olyan PR-mutatványból származik, amelyet egy amerikai szoftver startup hajtott végre több mint 20 évvel ezelőtt. "No Software" kampányuk meglepte a vezető szolgáltatókat akkoriban. Nem szabadulni akartak a szoftverektől, hanem új módot találtak annak elérhetővé tételére az ügyfelek számára. A szoftverek rendelkezésre bocsátása teljesen új koncepció volt több mint 20 évvel ezelőtt. Ma a felhő mindenütt jelen van.

A felhő általánossá vált, és az egész digitális gazdaságban megtalálható. Az üzleti szoftverek felhőben történő kiépítése számos előnnyel jár: költségelőnyök, nagyobb rugalmasság és jobb méretezhetőség a hiperskálázóknak köszönhetően , hogy csak néhányat említsünk. Mint látható, nyomós gazdasági okai vannak az ERP-alkalmazások felhőben történő működtetésének. A kis- és középvállalkozások azonban továbbra is vonakodnak az informatikai partnerekre bízni alaprendszereik kezelését, ez a lépés stratégiai és technikai értelemben is alapos megfontolást igényel.

A felhő, mint eszköz a cél eléréséhez

A felhő fő feladata a szoftver biztosítása. Ezért a felhő nem minden a globális gazdaság által támasztott kihívásra alkalmas megoldás jelent. A felhőcímke nem mond semmit a szoftverek okosságáról. Lényegesek az alapvető alkalmazások, valamint a kapcsolódó funkciók és szolgáltatások.

Megfelelhet-e egy ERP-rendszer az ügyfelek összetett követelményeinek, hogy valódi üzleti haszonra tegyen szert? A prioritásnak annak kell lennie, hogy MIT kínálnak az ügyfeleknek, és nem HOGYAN. Amint ez megtörtént, az ügyfelek az ERP rendszer kiépítésének kérdéséhez fordulhatnak.

KKV gyártás

Az, hogy a vállalatok miként migrálják ERP rendszerüket a felhőbe, a szabványosítás megfelelő fokától függ . Az autóipar folyamatai például nagymértékben szabványosítottak, így valószínűleg a szektor vállalatai az elsők között lesznek, amelyek ERP rendszereiket a felhőbe viszik. Azonban a magyarországi KKV-k hasonlóan a németországi kis- és középvállalkozásokhoz hangsúlyozzák egyediségüket, ami versenyelőnyhöz juttathatja őket, de némileg megnehezíti útjukat a felhő felé.

A hibrid stratégia

A közepes piaci méretű gyártó vállalatok többsége továbbra is a helyszíni ERP szoftvereket részesíti előnyben. A hibrid megoldások azonban egyre nagyobb teret hódítanak, míg a teljes felhőalapú megoldások még mindig meglehetősen ritkák a termelő vállalatok körében. Ennek egyik fő oka, hogy az ERP-rendszerek kulcsfontosságúak az üzlet számára, ami azt jelenti, hogy nem az első rendszerek között kerülnek át a felhőbe. A középvállalatok különösen vonakodnak az összetett gyártási folyamataik tekintetében. Hiszen az alkalmazásoknak ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelniük, mint a folyamatoknak.

A felhővel szemben támasztott elvárások ügyfelenként eltérőek, technikai és gazdasági értelemben egyaránt. Minél közelebb van egy alkalmazás a vállalat alapfolyamataihoz, annál érzékenyebb a felhőben végzett művelet. Ez a vonakodás különösen nyilvánvaló az olyan modulok esetében, mint az anyagmenedzsment, a gyártásellenőrzés és a logisztika.

Ez azt is jelenti, hogy minél távolabb van egy alkalmazás az alapfolyamatoktól, annál könnyebben implementálható több bérlős architektúraként. Például az e-beszerzési megoldásokat már ma is főleg felhőben használják, míg a komplex és nagymértékben testreszabott alkalmazásokat továbbra is a helyszínen üzemeltetik. Ezért ezen a ponton a két világot ötvöző hibrid stratégia a legésszerűbb megoldás.

Az egyediség mint akadály a felhő előtt

A felhő mellett vagy ellen hozott döntés pszichológiai komponensen is alapul, mivel a középpiaci termelő vállalatok nagy értéket tulajdonítanak egyediségüknek , még a gyártási folyamataikat illetően is. Az ERP-szolgáltatóktól elvárják, hogy alkalmazkodjanak az ügyfelek meglévő folyamatkörnyezetéhez, azaz módosítsák a szabványos telepítést. A felhő az ellenkezőjét követeli meg: az adott iparágra vonatkozó sablonokon és legjobb gyakorlatokon alapuló harmonizált folyamatkörnyezet nélkül nem lehet teljes mértékben kiaknázni a felhő által kínált előnyöket. Ideje megváltoztatni a gondolkodásmódunkat.

A felhőben rejlő lehetőségek teljes kiaknázása érdekében a vállalatoknak jelentősen változtatniuk kell elvárásaikon, és hajlandónak kell lenniük arra, hogy iparág-specifikus kulcsfolyamataikat fokozatosan a szabványos verzióban fejezzék be. Mivel az ipari sablonok segítségével tovább konfigurálható az ERP-megoldás, a felhőmegoldások kiadási képessége jelentősen javul. A rendszerfrissítések a múlté lesznek.

Inkább evolúció, mint forradalom

Gyakran mondják, hogy az ERP-t több mint egy évtizede változtatás nélkül használták itt-ott. Mondanunk sem kell, hogy az ERP-szolgáltatók rengeteg energiát fektetnek szoftvereik fejlesztésébe. Az újabb verziókban bemutatott újítások csak akkor használhatók, ha a középpiaci gyártó cégek belevágnak a fejlesztésbe. A korábban szinte bibliai méretű kiadási ciklusokat és az ehhez kapcsolódó innovációs lépéseket illetően a felhő rengeteg fejlődést hozott.

A legfontosabb, hogy itt inkább evolúcióról beszélünk, mint forradalomról, mivel a hirtelen megsértés kontraproduktív lenne. A szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy alkalmazkodjanak ügyfeleik eltérő digitalizációs üteméhez. Röviden: segíteniük kell ügyfeleiknek abban, hogy egymás után új, teljesen integrált felhőszolgáltatásokat adhassanak hagyományos alaprendszereikhez.

Egy vállalat jövőbeli sikeréhez az ideális működési állapot egyre gyorsabb, iteratív megközelítésére van szükség. Az ismert lock-in hatásokat, amelyek megakadályozzák a gyors válaszidőket és a rövidebb befektetési és innovációs ciklusokat a maximális befektetésvédelem mellett, hamarosan megszűnnek tolerálni a középvállalatok. A modern ERP rendszerek, mint például a proALPHA, áttérnek a nyílt és teljesen felhőalapú mikroszolgáltatási architektúrákra, amelyek hibridként és harmadik féltől származó alkalmazásokkal együtt is működhetnek.

A klasszikus ERP-monolit így feldarabolódik, és szabványos és tokozott szolgáltatásokra oszlik. Ily módon az ügyfelek teljes mértékben megszervezhetik felhő- és helyszíni szolgáltatásaikat igényeiknek megfelelően. Ennek a mix-and-match funkciónak köszönhetően lehetőség nyílik a folyamatok alapos optimalizálására és a „plug and play” rendszer megvalósítására, amely egyesíti a Best of Suite és a Best of Breed termékeit.

Forrás:proalpha.com

A vállalatok általában elég jól kiválasztják a számviteli rendszereket,  mert ezek a rendszerek már több mint fél évszázada léteznek. Törekvéseiket tovább segíti, hogy a számvitel alapelvei már nagyon régóta érvényben vannak, és ha valaki nem találja ki a hármas könyvvitelt, a jövőben nem valószínű, hogy sokat változna.

És mondjuk két vállalat könyvelése nem sokban különbözik egymástól az alapelveket tekintve, így a rendszerfejlesztőknek sok évük volt arra, hogy kiépítsék kínálatuk funkcionalitását olyan mértékben, hogy a legtöbb könyvelési rendszer a legtöbb vállalat számára megfelelő. Tehát a kiválasztási folyamat általában olyan dolgokra összpontosít, mint az egyes vállalatok számlaszámozási struktúráival való megbirkózás képessége, más rendszerekhez való kapcsolódás képessége, vagy a különböző országok eltérő adórendszereinek kezelésének képessége.

De amikor áttérünk a könyvelési rendszerekről az ERP rendszerekre, a dolgok kezdenek rosszul menni, és amikor eljutunk a gyártás támogató ERP-rendszerek, általánossá válnak az optimálistól elmaradó vagy hibás megvalósítások. A jelentések szerint az ERP-rendszerekkel kapcsolatos elégedetlenségi arány általában meghaladja a 70%-ot, és ezek közül a legtöbb a gyártási rendszerek bevezetéséhez kapcsolódik. 

Az Audi és a Heinz korábbi példáit figyelembe véve – bár a könyvelés mindkettőnél hasonló lehet, elképzelhetjük, hogy az autók készítése és a ketchup készítése nagyon különböző folyamatok, amelyek nagyon eltérő rendszereket igényelnek. Ha ehhez az egyenlethez hozzáadjuk, hogy különféle gyártási típusok léteznek, munkaműhelytől folyamatig, kötegtől projektig, és nyilvánvaló, hogy rengeteget igénnyel találkozik egy rendszer és az azt megvalósító emberek.

Csak hogy még jobban összezavarjuk a dolgokat, nem minden ERP-rendszerként értékesített rendszer ERP-rendszer! Sok nagyon jó számviteli rendszerhez hozzáadtak egy kezdetleges beszerzés/összeszerelés/készlet/értékesítés funkciót (ezeket valószínűleg „Számvitel+” rendszernek nevezhetjük). Ezek tökéletesen megfelelőek, ha a vállalatoknak nagyon egyszerű gyártási szükségleteik vannak, és a termelékenység javítása vagy a költségek csökkenése nem hozz annyi előnyt, hogy megérje a nagyobb befektetést. 

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a funkcionalitásokat, amelyeket a vállalatok egy teljes funkcionalitású gyártási ERP-rendszerben találhatnak. Fontos hangsúlyozni, hogy a legtöbb vállalatnak nem lesz szüksége mindenre a listán; Például egy sorozatgyártó vállalatnak valószínűleg nincs szüksége véges kapacitás-ütemezésre, a bútorgyártónak pedig valószínűleg nem lesz szüksége a SARZS-ok nyomon követhetőségére, így egy adott rendszernek nem feltétlenül kell mindennek szerepelnie ezen a listán ahhoz, hogy egy adott vállalat számára megfelelő legyen.

Mindazonáltal, ha egy vállalatnak szüksége van ezekre a funkcionalitásokra, akkor ezeknek elérhetőnek kell lenniük a választott rendszerben, hogy ne legyen szükség drága vagy nem hatékony megoldásokra és manuális támogató rendszerekre:

Fő gyártási ütemterv (MPS)

Sok vállalatnál rendkívül nehéz összehangolni a termelési kapacitást és a vevői rendeléseket, mert egy héten belül előfordulhat szabad kapacitás vagy szűk-kapacitás a vevői megrendelésektől függően. Általában nincs értelme a termelésben dolgozó alkalmazottaknak egyik héten túlórát fizetni, a másikon pedig elbocsátani őket, ezért a vállalatok MPS-t (valójában egy átfogó termelési tervet) készítenek a terhelések simítására.

A formális MPS lehetővé teszi a gyártási terv értékelését és érvényesítését, mielőtt a szükséges anyagokra vonatkozó beszerzési rendeléseket felveszik, és amikor az értékesítési előrejelzéseket is tartalmazzák, lehetővé teszi az „ígérhető” létesítményt, amely a kapacitás és az anyagok előzetes ütemezése révén lehetővé teszi az időben történő szállítást.

Anyagszükséglet-tervezés (MRP)

A gyártási terv (MPS) egyeztetése után az MRP gondoskodik a szükséges részegységek és alapanyagok megrendelésének támogatásáról. És ha a terv megváltozik, az MRP javasolhat változtatásokat ezeken a megrendeléseken, hogy biztosítsa a hiányok és a túllépések minimalizálását.

Ahhoz, hogy az MRP jól működjön, szüksége van a listán szereplő egyéb dolgokra is, de szükség van az MRP-specifikus adatokra is, mint például a tételméretre vonatkozó szabályok, az utánpótlás átfutási ideje, és arra a képességre, hogy bizonyos készleteket „nem- nettable” (azaz használhatatlan) a számításai során.

A nem nettósítható készletek közé tartoznak a karanténba helyezett vagy elutasított készletek, valamint az adott munkák vagy ügyfelek számára fenntartott készletek.

Véges kapacitás ütemezés

Ha egy vállalatnak sok egymásra épülő munkaközpontja vagy gépe van, a munka optimális ütemezése jelentősen hozzájárulhat az áteresztőképességhez, de a folyamatban lévő munkák csökkenéséhez is. Egyes iparágakban, például a műanyag- és élelmiszeriparban, a gyártás során van egy preferált sorrend.

Például; a műanyagiparban gyakori, hogy a színspektrum mentén átlátszóról feketére mozdulnak el, mielőtt egy teljes tisztítást és újrakezdést kellene végezniük, az élelmiszeriparban pedig az enyhe ízekről az erősre. Egy másik példa erre az, hogy a vanília fagylaltról a csokoládéra könnyebb áttérni, mint a csokoládéról a vaníliára.

Egy cég gyártástervezői ismerik ezeket a szabályokat, de a dolguk nem könnyű, mert egy gépen akár több technológia is feldolgozható különböző sorrendben. Amikor a gépek kölcsönösen függenek egymástól, a szabályok nagyon összetettek lehetnek, és ennek jeleként egy jól ismert kapacitásütemező akár több százezer különböző iterációt tesztel, mielőtt kiválasztja a legjobbat.

Tehát egy jó FCS-rendszer valódi változást hozhat, és azzal a jelentős előnnyel is rendelkezik, hogy lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy pontosabb és megbízhatóbb szállítási ígéreteket tegyenek ügyfeleiknek. És ez az, amit értékelni fognak.

Anyagjegyzékek (BOM)

Az anyagjegyzékek felsorolják az összes olyan összetevőt és anyagot, amely egy termékhez tartozik. De ennél többet tesznek, mert megfelelően strukturálva megmutatják, hogyan illeszkedik egymáshoz a termék; azaz a nyersanyagok és a részegységek, valamint a részegységek és a végtermékek közötti kapcsolatokat.

Sok cégnek van terméke többszintű részegységekkel, és nem ritka a 6-8 színtű darabjegyzék sem. A számla szerkezete lehetővé teszi az anyagokra és részegységekre vonatkozó követelmények időbeli ütemezését vagy beszámítását; így csökken a WIP mennyisége és értéke. Egyes „Számvitel+” rendszerek tartalmazzák a darabjegyzék-funkcionalitást, de ezek anyagjegyzékei gyakran csak alkatrészlisták, a megfelelő anyagjegyzékek által kínált struktúra nélkül.

Az ilyen rendszerek csak azt javasolják, hogy az alkatrészlistán (más néven "egyszintű anyagjegyzékként") szereplő összes elem rendelkezésre álljon, amikor a gyártás megkezdődik. Ez talán nem jelent problémát a ketchup gyártása során, de gépjármű gyártó vállalat valószínűleg nem lesz boldog, amikor az autó építéséhez szükséges összes alkatrész megjelenik a gyárban az összeszerelés első napján.

A teljes funkcionalitású gyártási ERP-rendszereknek meg kell birkóznia azokkal a helyzetekkel is, amikor a gyártóknak vannak alternatív komponensei, amelyeket a körülmények úgy kívánnak használniuk. Ez néha azt jelenti, hogy ezeket az alternatívákat tételszinten kell tartani a jegyzékben, de néha előnyösebb lehet a teljes alternatív darabjegyzék elkészítése.

Technológiai sorrend

Mivel a darabjegyzék meghatározza, hogy milyen anyagokat kell felhasználni egy adott cikk elkészítéséhez, úgy a technológiai sorrend meghatározza a szükséges gépeket, munkaerőt és szerszámokat (valójában egyes rendszerek a kettőt „erőforrás listává” kombinálják). A technológiai sorrend lehetővé teszik a gyártás munkaerő- és géptartalmának költségszámítását, és a munkamegrendelésekhez kapcsolva, lehetővé teszik azok tervezését az FCS rendszer által (lásd fent), és a WIP nyomkövető rendszer által (lásd alább) nyomon követését.

A darabjegyzékekhez hasonlóan az ERP-rendszereknek is lehetővé kell tenniük az egyes tételek és szükség esetén a helyettesítések alternatív tehnológiáját (pl. amikor egy CNC-gépen szokásosan feldolgozott munkát esztergagépre kell áthelyezni kapacitáskorlátozások miatt).

Munkarendelés feldolgozása

A munkamegrendelés több, mint pusztán az üzemnek kiadott dokumentumok, amelyek megmondják, mit és mikor kell elkészíteni. Az elemek anyagjegyzékét és útválasztását átmásolták rájuk, és ez számos dolgot megkönnyít:

→ A munka FCS rendszerrel tervezhető.

→ A munka bekerülési költséggel számolható, és szabványos költségszámítási környezetben az eltérések azonosíthatók, és megfelelő szórásszámlákon könyvelhetők (ez lehetővé teszi a termék valódi jövedelmezőségének meghatározását is).

→ Részletes komissiózási lista készíthető az anyagok és szerszámok gyártási területre történő szállításához, amikor és amikor (és csak akkor) szükséges.

→ Valamennyi részleghez közzétehető a reális munkarend.

Folyamatban lévő munka (WIP) nyomon követése

Sok vállalat csak a WIP értékét szeretné tudni. Feldolgozó iparágak , vagy egy gyártósoron gyártanak termékeket, így csak azt kell tudniuk, mikor kezdődnek és fejeződnek be a munkák. A fix sebességű gyártósoron a munka megkezdésekor azonnal tudják, hogy mikor fejeződik be, és a WIP értékelési szempontból a soron lévő összes munka átlagosan 50%-ban elkészül.

Mások számára azonban, különösen az olyan összetett gyártási környezetben, ahol a munkák egyik különálló munkaközpontból a másikba kerülnek, döntő fontosságú lehet, hogy pontosan tudják, hogy egy adott munka melyik szakaszban van. A WIP nyomkövetési opció lehetővé teszi az előrehaladás rögzítését és jelentését, és az adminisztrációs többlet csökkentése érdekében egyes rendszerek csak a „mérföldkövek” pontokon teszik lehetővé az előrehaladást, miközben a közbenső tevékenységeket feltételezik, hogy befejeződtek (ahogyan kellett is).

Nyomon követhetőség

Számos iparágban, például az élelmiszeriparban és az űrkutatásban, nemcsak a végtermékek nyomon követése kötelező, hanem az adott tétel vagy cikk gyártása során felhasznált összes összetevő vagy összetevő forrásának ismerete is. Továbbá, ha egy tételnek csak egy részét használták fel, meg kell tudni határozni, hová került a tétel többi része, egészen a végtermék tételig vagy sorozatszámáig.

A teljes funkcionalitású ERP-rendszerek ezt a kétirányú nyomon követhetőséget kínálják terjedelmes papírnyomok igénybevétele nélkül.

Minőség ellenőrzés

A nyomon követhetőséghez szorosan illeszkedő ERP-rendszerek lehetővé teszik a minőségellenőrzési adatok tárolását a kiválasztott cikkekre vonatkozóan. Ha pozitív minőségi kiadásra van szükség, a rendszerek megakadályozhatják az ellenőrzött tételek vagy kötegek kiosztását vagy kiválasztását, bár néhány beállítható úgy, hogy csak figyelmeztetést váltson ki.

Ezen túlmenően, ha a termékek nyomon követhetők, a minőségi problémákat okozó termékek visszavezethetők a forrásig, így idővel azonosíthatók az alulteljesítő beszállítók. Az egyik lehetőség tehát az ilyen cégektől származó áruk szigorúbb ellenőrzése a problémák megoldásáig.

Karbantartás

Egyes cégek megjavítják az elromló üzemi berendezéseket amikor az elromlik, míg mások megelőző karbantartást végeznek. Akárhogy is, az ERP segíthet. A karbantartási munkamegrendelés felemelése lehetővé teszi az ilyen munkák megfelelő költségének meghatározását, így a vállalatok láthatják, mennyibe kerülnek az adott üzemi tételek.

Ezenkívül elemezhetik ezeket a munkamegrendeléseket, hogy megnézzék, egyes gépek kevésbé megbízhatóak-e, mint mások, hogy gyakrabban tönkremennek-e bizonyos munkák feldolgozása közben, vagy egyes műszakokban gyakrabban, mint mások. A kapacitás ütemezési rendszerébe is betáplálhatók, hogy az tudja, hogy ne tervezze meg a termelést, ha bizonyos gépek nem állnak rendelkezésre.

És természetesen a tartalék készlet a készletellenőrző rendszerrel vezérelhető és a beszerzési rendszeren keresztül megrendelhető.

Nyilvánvaló, hogy a költségcsökkentésről és a megnövekedett jövedelmezőségről szóló más cikkek is bebizonyították, hogy az ERP-rendszerek sokat tehetnek. De ha a cégek az általunk "Számvitel+" rendszerként emlegetett rendszereket választják (olyan rendszereket, amelyek nem kínálják a fenti funkcionalitásokat), akkor nem számíthatnak arra, hogy az ERP által kínált összes előnyt megszerezzék.

A ProALPHA ERP rendszere biztosítja a gyártó ERP rendszerekkel szemben támasztott, a fentebb felsorolt funkcionalitásokat.

Kávézzunk egyet!

Vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi űrlapon!